A különbség pusztán annyi, hogy a „K” a régi az „U” pedig a napjainkban használt jelölés.
Tehát az ablakgyártók ezzel az értékkel adják meg, hogy az általuk gyártott ablakoknak, ajtóknak milyen a hőszigetelése. Minél alacsonyabb ez az érték annál jobb hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik az adott nyílászáró.

A régi ablakoknál jellemzően U=2.8, míg egy modern műanyag nyílászáró esetében akár U=1 vagy még kevesebb is lehet!
Ebből fakadóan a nyílászárók cseréje elsősorban nem esztétikai okokra vezethető vissza, sokkal inkább lakásunk/házunk hőveszteségének csökkentését szolgálja. Mondanunk sem kell, hogy ez tisztán látszik a fűtés számlán is a téli időszakban.

Mit érdemes tudni a hőveszteségről?
Hőveszteség akkor lép fel, ha két eltérő hőmérsékletű tér között hőcsere valósul meg. Például egy fűtött ház/lakás és a külső hideg levegő között. Ez a folyamat minden esetben a magasabb hőmérsékletű közeg felől az alacsonyabb hőmérsékletű közeg felé történik. Az eltérő hőmérsékletű tereket elválasztó nyílászárók hőszigetelési tulajdonságai befolyásolják a hőveszteség mértékét.
A hőveszteség mértékegysége a W/K. A felület méretét – amit természetesen négyzetméterben adunk meg (m2)- és a hőátbocsátási tényező (U) értékét összeszorozva kapjuk. (W/m2K)

Egy egyszerű példával szemléltetve:
U=1W/m2*K (watt per négyzetméter szer kelvin) 1 Kelvin = 1 Celsius fok
Tehát az ablak minden négyzetméterén, folyamatosan, 1W energiának megfelelő hőveszteséget produkál, amennyiben a külső és belső tér hőmérsékletének különbsége 1 Celsius fok. Így a hőveszteség mértéke, egyenes arányban van a szigetelő felület nagyságával és a belső és külső hőmérséklet közötti eltéréssel.

Ekkora mennyiségű energia megspórolásával a lakás méretétől függően, átlagosan 1-2 év alatt megtérül az új műanyag ablak ára!